VII. Megtörténhet, hogy réseket fedezekk fel a régebben bejárt útjaimon. Olyan érzés ez, mintha nem lennének teljesen "élesek a képeim"! Ilyenkor, átosonok térben és időben valamelyik résen, egy már rögzítésre került pillanathoz. A katartikus élményű " V i s s z a t é r (r) é s " újabb és élesebb képeket eredményezhet.
VI. Az endográf első megfogalmazásának távlatában az általa történő mérés helyszínét, " Ö n s z e n t é l y " -nek neveztem el. Az Önszentélybe való lépés lehetőséget teremt arra, hogy szembesüljek a legvalósabb énemmel. Érdekes kísérlet ezeket felszínre hozni, vagy kivetíteni egy-egy mű formájában.
V. Világunkat felfogni, értelmezni, abban létezni csak úgy lehet, ha megkeressük az önmagunkhoz vezető őszinte utat. Úgy érzem ez a folyamat nem teljesen árnyék nélküli. A bennünk lévő műszer, ha úgy tetszik " E n d o g r á f ", akarva-akaratlan folyamatosan rögzíti a mikor, hol, és milyen döntéseinket.
IV. " V e t ü l e t e k " - Számtalan dolog megformálódott a világban anélkül, hogy időben részese lehettem volna. Csalódásomat legyőzi az átformálás kényszerítő kisértése.
III. " T á n c (m á s) k é p " - Ülök egy színházterem rendezői székében, lehunyt szemmel és pipázom! Eszembe jut, hogy olykor éji szobám oltárán meggyújtok egy fekete gyertyát. Megigézve nézem játékát. Lassan árnyak járnak át. Fekete fénnyel körém úsznak. Lángjuk megmar, mégsem fáj. Égi táncot jár megannyi sikítás. Minden árny megtalálja maszkját. Érzem rajtam is van már. Élő, vagy holt adta, nem tudom, én is árnyként táncolok. Kinyitom a szemem és nem látom a különbséget.
II. Számomra egy kiállításból nem a fizikai tér és idő a fontos, hanem az ott és akkor létrejövő szellemi kontaktusok. A kölcsönös látogatás nagyszerű lehetőség arra, hogy egy olyan dimenzióba kerüljek, ahol az azonos vizuális nyelv által létrejövő élmény teremti meg a kommunikációt. Tulajdonképpen ezek az újabb és újabb kapcsolati pontok is " E g y l é p é s s e l k ö z e l e b b " visznek ahhoz, hogy mindez megforduljon és én magam is befogadója legyek műveimnek.
I. Számomra az egyik legizgalmasabb dolog, amikor a kopogtatás után megnyíló " A j t ó m ö g ö t t " felfedezek egy új világot, egy másik teret, időt. Részese és kiváltója lehetek a pillanat, vagy a pillanatok folyamatának, feszültségének, hangulatának. A történés képes bennem mindent újból fontosnak megitélni.